2011. szeptember 29., csütörtök

Julcsiiii!

Megérkezett hozzám a nyoccázhuszonakárhányadik tatyókám!!Ez a sorszám nem alacsonyítja le a nem egyedileg készítettek sorába, sőőőt...Erről megint csak azt lehet elmondani, mint a másik Julcsi által készítettről, hogy nincs párja. Mert mekkora az esélye annak, hogy bárhol a világon valaki hozzájutott ezekhez az anyagokhoz? Mindkét esetben turkesztánban lőttem, észak-európai bálából valók, és sötétítő függönyök voltak előző életükben. Ha mégis, akkor sem biztos, hogy nem eredeti funkciójukban használja őket, aki meglátta, meglőtte....(a 2. képen van az új szerzemény)





2011. szeptember 16., péntek

Mmmmm...

Torták...

Még sosem tettem olyat, hogy rendelésre adom a fejem torta-ügyben,de ezek a cukrászremekek kelletik magukat, hogy nehéz ellenállni. Nem akartam szokványosat, viszont kettőt az egyben igen. Így lesz emeletes a két Herczegnek a szülinapi desszertje. Hogy én is tudjak/ enélkül is tudnék :))/ lelkiismeret furdalása nélkül fogyasztani belőlük, mindenképpen gyümölcsösnek kell lenniük.

/Egyébként is fogyasszatok ma gyümölcsöt, mert hála Szent-Györgyi Albertnek, aki ma 118 éve született, legalább tudhatjuk, hogy van bennük C-vitamin. :))/

Ha már gyümi, akkor olyat, amit apa is szeret, bár a többszörösen lepárolt formájának nagyobb figyelemmel adózik, így lett szilva, és még meggy. Nagyon nem értek hozzá, de a cukrászlegény azt mondta, összepárosítható a Szatmári szilvatorta /8 szeletes/ a Pándi meggytortával/16 szeletes/. Higgyünk neki! Nekem nagyon birizgálta a fantáziámat a Dobostorta lehetősége is, a karamell miatt, imádom. De annyi tortát már kinek a számlájára írjak, ha egyszer nincs több születésnap? (bár egyetlen unokaöcsém is szept. 14-én született, 7 éves volt) Azért elcsábultam, és azér' is lesz dobos, csak szeletben, azt esszük, a tortát meg nézegetjük. :)) Szerintetek jó vásárt csináltam? Tokkal, vonóval, kiszállítással Polgárdiból, 7500 pénzbe kerül. /apának :)))/

Közben kerestem képeket ezekről az update1-es édességekről, /Norbi is bekap6ja:))/, és úgy látom, azért sikerült jól választani, mert mindkettő volt már az Ország tortája, annyian nem tévedhetnek, akik ezt kiválasztották, ugyeee?

Sün sün...

Reggel nyüszítés, kiskutya játszik, egy sünnel... ügyesebben gurigázik vele, mint némely arany/-ba kéne önteni, nehogy a pálya közelébe mehessen :))/lábú focistánk. Az orrával is tud kunsztokat a süni terhére, de csak nyávog közben. Hogy honnan jönnek ezek a jószágok minden ősszel, valószínű a közeli erdőből, de hogy jön át a kerítésen, az udvarba? Mindenesetre megúszta élve a kis tüskés. Apa lapátra tette, és kivitte a kertbe, nézegettük, él-e még. Sokáig csak úgy gömbölyödve maradt, de nagyon zihált szegény pára. Aztán egyszer csak nem volt sehol. Voltak kis nyomok, valószínű, eliszkolt a növények közt. Én meg retteghetek, ha ki kell mennem a kertbe, hogy vajon melyik irányból harap a bokámba? :)) Mert elfutni nem tudok, neki meg mégis csak négy lába van, és még a nehéz tűpárnával a hátán is gyorsabb nálam... :)))

2011. szeptember 14., szerda

18 +

1993-ban ezen a napon született Bálintunk, csak egy montázs arról, miből lesz a csere"Boglár" /jelenleg kollégiumban van,Balatonbogláron tanul,  majd hétvégén lesz valami szolid ünneplés, kicsit késve, viszont Apának is lesz 20-án szülinapja, 2*25, azt meg előrehozzuk :)/.
A fenti képen kb. 3 hetesen, ezt biztosan tudom, mert ennyi időt kellett vele a kórházban tölteni, mivel 31 hétre született /2120 gr, 47 cm/ és nem volt valami vasgyúró alkat. Az ölemben ülve volt az első szülinapja, ott már kezdett hajazni a kölyökgólyára, végül a csiniben készült fotón, idén júniusban, Balázs ballagásán.

2011. szeptember 12., hétfő

Képekben...

Na, jól van írok is hozzájuk...
Még szerencse, hogy horgolni tudok kicsit, mert fényképezni azt nem. Sehogyan sem sikerül ezekről a Mohair Goldokról "élethű" fotókat elkövetnem. De Ercsu képe az tökéletesen hasonlít az eredetire, a másik kettőről meg majd csak csak... A két gombóc zoknifonal is "bemozdult", de azért az látszik, hogy ez egy új szerelem kezdete lehet, annyira puhák, és gyönyörűek a színek bennük. (a lidis, és aldis "minőség" a fasorban sincs ezekhez képest, talán a mülleres, ha erősen hátranézek, látszik a távolban :)))Majd Áginál lesznek elérhetők, de vigyázat, nagyon megfertőződhet, aki egyszer a kezébe vesz innen egy gombolyagot!!! :)))

Ercsu gallérkendője pedig úgy született, hogy kissé elegem volt a háromszögekből, és a csíkozódásból, amit a Revontulik mutattak, kipróbáltam, horgolótű-kompatibilisek-e ezek a fonalak, mivel horgolótű ajánlás nincs a címkén. De ment a munka vele, sőt, a Prym puhanyelű tű magától horgolta, viszont nem szabad elrontani, nem is tettem, mert nem lehet visszabontani, a szöszök miatt, esetleg egy-két pálca erejéig megy a dolog.Nagyjából három nap alatt kész lett, a végén már nagyon sokáig tartott a rengeteg pálcacsoport, de én győztem! A minta egy régebbi Diana újságban volt, módosítottam rajta, mert a karkivágáshoz át kellett helyeznem a hasíték helyét, valamint az utolsó pár kör is átalakult. Félve vártam a nyilvánosságra hozatalát, mert ugye, ha nem haragszotok, a legfőbb mértékben Erika véleménye nekem a mérvadó ezen technikák terén. Többször is bizonygatta, hogy átmentem a vizsgán, úgyhogy remélem jó hasznát veszi majd. Mivel képtelen voltam vele piszkos anyagiakban egyezkedni, ennek eredménye lett, hogy "természetben" fizetett a munkámért, a fizetség  az előzőekben bemutatott fonalhalmaz egy része.

Forrás: Ercsu blogja

2011. szeptember 6., kedd

AntiMurphy...

Már amennyiben létezhet efféle kifejezés, arra vonatkozólag, hogy, ami elveszettnek tűnik, nem biztos, hogy el is tudott veszni, csak rossz helyen keressük.

Idegbaj elmúlt, gyomor eredeti méretében. Igazolván, ellenőrző előkerült. P. előbb ért haza, mint B. tegnap, így még aggódhattam magam miatt, és amiatt volt ez, mert vasárnap sok volt a gépezéses-játék, kevesebb az odafigyeléses ellenőrzés hátizsákilag. Mindenesetre fejben "testgyakoroltam", és lapos kúszásban voltam, nem is léteztem, úgy gondolván, jobb lesz ez így, amíg a fent említett dolgokat fel nem leljük.Csak semmi hirtelen szóvirág, és felcsattanás, felhorkanás meg sem fordult a fejecskémben. Mikor B. hazaért, újra lejátszottuk, ki hol látta, merre tehette, mit pakolt rá...Könyvek ki a zsákból, P. csak elhúzott egy nem használt cipzárat, és ....ott volt benne minden. B. ráadásul ugye emiatt vitte is magával. Azért megúsztuk csöndben. Kérdés: Mibe került emiatt a hülyeségünk miatt a vonatjegy? 550-be, na jó, akkor azt a béredből levonom, Moncsi. Hát ilyen kijelentések gyakrabban hangzanak el, viszont a lapos kúszás kitartott egész délután, mert arra nem is mertem vetemedni, hogy gépet bekapcsoljam. Na, akkor lett volna ráadás testedzés, mert azzal végképp elrúgtam volna apánál a pöttyöst.

2011. szeptember 4., vasárnap

Frissítés...:)))

Holnap van...

Senki nem áll mögöttem, csak a kora reggeli idegroham. Keltem én korán, hogy frissen tudjak Balázsnak tízórait csomagolni, de megelőzött, már 3/4 6-kor égette a lámpáját. Végül is ez jó, mert nem kell kirugdosni reggelente az ágyból, de ma másért kelt föl. Nem találta a holmijait, úgymint vasutas arcképes igazolvány, az "ingyen utazás záloga", és ellenőrző könyvecske. Jó volt ezekkel szembesülni ily korai órán, éhgyomorra...Már éhes sem voltam, emésztőszervem cseresznyemag kicsiségűvé zsugorodott egy pillanat alatt, hogy miért nem lehetett ezeket tegnap nem találni? Rohantam, gurultam az állomásra, vettem jegyet neki, aztán majd délután közösen állunk a szőnyeg szélén, mert nem lehet ilyesmire odafigyelni, meg a kötögetés, a gépezés előrébb való minden másnál....stb, stb.

Nézzük a kendőket inkább. Ez a sötétbordó, még az első generációs tolnaiból való, kissé durva tapintású, és óriási volt, azért is mertem neki ereszteni a meleg vizet. Visszanéztem, de nem találtam meg a méreteit, de olyan 150 centi is volt lefelé, amarra meg akkor 3 méter, igazi moncsi-méretezésű. Jól megvastagodott, miután 3 nagyon "szomjas" frottír törülköző, és még másik 3 kendő társaságában végigfürödték a mosási progit. Félve vettem ki őket, de tetszett az eredmény. Még jól kivehető a csipkeminta, viszont nem olyan löttyedt a szerkezete, mint sima blokkolás után. Ha csukott szemmel megtapogatom, nagyanyám vaskos, fekete, berliner kendőjét érzem az ujjaimmal...Ebből a színből van még egy Aeolian, és van egy Lami, ami rozsdabarna, az is a durvábbik tolnaiból. Amennyiben esetleg valakinek bejönne ez a vastag csipke, szívesen megválok tőle, mert nagyon helyigényesek. /Árban megegyezünk, de mivel nem a legfinomabb merinó, ezért mindenképpen kedvezménnyel gondoltam eladni./

A tarkabarka kendő pedig a nagyon elbarmolt festésű előfonal, na az aztán jól összemente magát, majd valamire jó lesz talán. :))

Ezekkel együtt fürdött még egy horgolt szütyő, de az valahogy nem lett más, lehet, hogy csak a kötésnek tesz "jót" a nemezelés?


Ez pedig egy szintén tolnai színátmenetes, amit lilával fogtam össze, még a fül-megoldáson gondolkodom, a másik tatyót jól beletömtem, úgyhogy nem lett annyira kicsi...

Szilvás pite...

...barackkal. Ennyit módosítottam az Erdélyi Konyha szeptemberi számában megjelent recepten. A tésztánál grammra kimértem a hozzávalókat, ja, és nem volt itthon natúr joghurt, ezért aludttejet tettem bele. De a többi stimmel. Hihetetlenül laza, és rugalmas lett a kisült pite, ami nálam nem egyértelmű, mert mindig jó masszívra szoktam "elrontani" a kevert tésztákat. de ezt nagyon ajánlom, jó alaprecept más gyümölcsökhöz is. Köszönet érte Ottisnak és csapatának!

A recept:(hátha valaki nem jut hozzá a magazinhoz)

1 kg szilva, 40 dkg liszt, 4 tojás, 1 tasak sütőpor, 2 tasak vaníliás cukor, 25 dkg cukor, 5 dkg vaj, 1.5 dl natúr joghurt, 1 citrom lereszelt héja, és a leve.

Szilvát kimagozzuk, citromlével locsoljuk, más gyümölcsnél, ahogy kívánja előkészítjük. Vajat felolvasztjuk, A tojásokat a cukrokkal habosra keverjük, lassan hozzáadjuk az olvasztott vajat, a joghurtot, a citromhéjat, végül a sütőporos lisztet. A tésztát sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük /nekem a gáztepsi tele lett vele, és szilikonos papírt tettem alá/. Kirakjuk a gyümölccsel és előmelegített sütőben 40 percig sütjük. Porcukorral hintjük kihűlés után.

Környe Márciusban