Narancs...

Elkészült az Orange Baltic, maradtam a kerítésre feszítés mellett, sütötte a nap és fújta a szél, hamar száradt.220*110 cm-es lett, ez már betakarja az én karcsú hátamat is.Anice, megyek átöltözni, ha már egyszer "lebuddyztál". Erika, a méretek jók, kérem, kérem, kérem őket. :))

(ennél már igen gyorsan haladtam a bogyózással, amilyen lazán csak tudtam, úgy készítettem őket, néhol egészen hasonlítanak "báránybongyorkákra".

Kendőcske

Na, akkor most teljesen ellentmondásba keveredtem magammal,(hogy én aztán sosem fogok csipkét kötni) ami mondjuk nem is nehéz( már, ha ismer valaki tényleg, az igazat adna ebben). Ugyanis 3 plusz a próbadarab "baltikumi gyümölcsfa- virágzás " kelt életre,de mindegyik a bogyós mintáig. Judittól való fonalakból Ott ugyanis történt némi "fonal elvesztés", és belekeveredtem, mint sün a rágógumiba. De arra is gondoltam, kell-e nekem egyáltalán az a sok bogyó? Félek, dilibogyó lesz, mire a végükre érnék. Elvileg elég lenne ott egy sima szem is, nem, szemszám alapján jutottam erre a következtetésre. Csak úgy nem annyira mutatós. Ezt a fonalat a horgolósok közt találtam. Olyan, mintha hímzőfonal lenne,gyöngyfonalra hasonlít, csak bivalyerős, el sem lehet tépni, dupla szállal kötöttem, a bajság az, hogy nincs elég vastag tűm hozzá, és elég hosszú damilos sem, de valahol csak szerzek, mert ugye horgolótűből van több kiló lezsírozva, és arra nem gondoltam, hogy egyszer még a kötésbe is bele leszek pistulva. ( nyelvész olvasóktól elnézést, de így esett jól kifejezni magam)