Szürke és társai

Sock-koló képek

Csak erős idegzetűeknek, vagy nagykorú felügyelete mellett...

Most érkeztek Ágiéktól, négy motringot fel is gombolyítottam, és van még...:)))Kb. 10 évre elegendő mennyiséget halmoztam fel zoknifonalból, de nem bánom, mert ilyet másutt úgysem kaphatok, kicsit mennek dobozokba tavaszi-nyári álmot aludni. Ez a terv, de ne higgyetek egy olyan nőszemélynek, aki gyerekkorában evett kiflivel Sport szeletet /ez most honnan ugrott be? de így van:))/. Tehát valószínűbb az, hogy nem fognak aludni, csak előbb befejezem a fecske-költöztetést, és, ha biztonsággal megállapítható, hogy ettől elérkezett a tavasz, akkor úgyis zoknizok megint. Most ez a mániám.

Új időpont

Csak az utókornak örökítem meg, mert babonából talán nem kéne beszélnem róla, de február elsején már a második epeműtétemre kell készülődnöm, előbb utóbb csak sikerül eljutnom a kórházig. Laboreredmények még éppen jók lesznek,a táska meg úgyis útra készen áll már három hete lassan. Addig pedig igyekszem nem összeszedni ismét valami nyavalyát, éppen csak reggel korán átugrom a kisboltba kenyérfélékért, gondolom, az utcaképből már kezdek hiányozni, mert közel két hete nem mászkálok sehova, vagyis egyik reggel még a hajnali derengésben kimerészkedtem a nagyboltba is biciklivel, de szigorúan a sapka-sál jótékony rejtekébe bújva, ha látott is valaki, lehet nem ismert meg.

Szombaton kimozdultunk, kocsival, húgomnál jártunk, szüleinknek szervezett születésnapi meglepetés ebéden. Bizony az étkezéseket is minimalizálnom kell, nehogy olyasmit egyek, ami bezavar, mivel nem szokott epegörcsöm lenni, nem ebben a pár napban akarom megtudni, milyen is az...Azért az update 1-es kajákat mértékkel megkóstoltam, úgyis mint kakaspörkölt, nem volt zsíros, rántott karaj, és habkönnyű oroszkrém-torta. Két nap elteltével semmi jelét nem érzem annak, hogy problémát okozna a hétvégi "dőzsölésem".

Jó hír viszont, hogy sikerült fényképezni az új szerzeményeket, még egy motringot nem tekertem fel, de úgy látom, talán ráérünk arra még, mire többi gombóc elfogy, valószínű, kitavaszodik. Nagyon jó dolgozni ezekkel a fonalakkal, nem vékonyodnak úgy el, ha feszesen tartom, mint a lidlis-zoknisok. Kötök pár zokni-párt, aztán majd elteszem télire őket.

Vagy nem.

Képeket

akartam feltenni, de a fényképező állandóan kártyatisztítást akar, mindegy, most elemeket töltök. Megpróbálom idelinkelni a tegnap megérkezett zoknifonalakat, már tekercseltem belőlük, és tőlem megszokott módon bele is kötöttem mindegyikbe.

Mókus, Bagaméri és Tavaszi rét névre hallgattak, múlt idő azért van, mert elfogytak általam. :)

Áginak, Bettinek köszönet értük!


Nagyon szuperek, valóban zoknifonal vastagságúak, és nem érdekel, hogy Dunát lehet rekeszteni a sok lábravalóval.

Egyszer csak eljön az én időm is...

Addig agyilag zokni vagyok...