Képeket

akartam feltenni, de a fényképező állandóan kártyatisztítást akar, mindegy, most elemeket töltök. Megpróbálom idelinkelni a tegnap megérkezett zoknifonalakat, már tekercseltem belőlük, és tőlem megszokott módon bele is kötöttem mindegyikbe.

Mókus, Bagaméri és Tavaszi rét névre hallgattak, múlt idő azért van, mert elfogytak általam. :)

Áginak, Bettinek köszönet értük!


Nagyon szuperek, valóban zoknifonal vastagságúak, és nem érdekel, hogy Dunát lehet rekeszteni a sok lábravalóval.

Egyszer csak eljön az én időm is...

Addig agyilag zokni vagyok...