Kataca, én sem tágítom a napot, csak igyekszem az időt jól kihasználni, mondhatnám azt is, hogy a főzésről kezdek leszokni, de így nem igaz, inkább az a baj velem, hogy nem tudok keveset főzni, és mindig akad valami, amihez nyúlni lehet, hol leveshez kell második fogás, hol fordítva, így aztán megspórolódik valamennyi idő. Előfordul, hogy itt ragadok a gépnél, nézelődni, és amire észbe kapok, már rá is jöttem, hogy bizony annyi idő alatt kész lett volna egy fél kesztyű, vagy fél sapka.
Macus! Nekem is tetszik a fejléckép, bár kicsit giccses, de jó ránézni, valahol ott vagyok én is egy ablak mögött. :)
Ma is csak leves-napom volt, aztán befejeztem a tegnap kezdett sapkát. A harmadik kép siralmas lett, a többi nagyjából a helyén van színben, bár kicsit sötétebbek a színek.
Délelőtt körbesétáltam a falut, nem voltam olyan bátor leány, hogy biciklire "pattanjak". A pattanás még száraz időben is túlzás, úgy tápászkodom fel a járműre. :)
Postáztam az elmaradásaimat, vállalásaimat. Közben kézhez kaptam
Tiszi alkotását, cserébe a barnás fejfedőért. Volt még a borítékban egy kis lógócska is, ez meglepetésként ért ám! Köszi! Egy közeli kép a karkötőről, a kis szívecske felirata a lényeg: Efelől egy pillanatig nem voltak kétségeim, ismerve a munkásságodat, kedves Hajni!
Valamint egy csomag kötőtűt
Ercsutól, sapkakötéshez. Tényleg nagyon jók. Remélem az én küldeményeim is rendben célbaérnek, majd aki kapta, jelezzen vissza. Többet most nem árulkodok!
köszönöm, csak gondolkoznom kell a 7 dolgon, ami bennem tetszhet másoknak. Nem sok van ám! Az eszembe jutott, hogy jópofa vagyok, egynek. Mondták már mások. Meg azt is, hogy jól pofán kéne csapni. Vagy van, aki csak ezt gondolja! De tényleg, van némi humorérzékem, amivel "kifektetek" néha másokat. Ezt nem adom semmi kincsért! Akinek nem tetszik, háát, az megsértődik.
