Negróó...

Kakaós -kókuszos süti...

Hát nem valami jól sikeredett, mert talán nem a gáztepsiben kellett volna sütni... de így több szelet lett belőle.
A recept erről a blogról való, muszáj volt sütni valamit, és egyszerűt, de finomat kerestem. Ez ilyen volt, leszámítva, hogy egész vasárnap nem éreztem sem ízt, sem illatot. De a tepsi kiürült, ebből vontam le a következtetést, hogy nem lehetett rossz.( Viszont, ha jobban megnézem, megint sütöttem bele "szalonnát", vagy mi akar lenni benne az a sötétebb csík?)

Festmények, kendő...

Ma érkezett Melindától a kollekció,
persze nem álltam neki rögtön gombolyítani, kerek 3 órán át meg bírtam állni. Délben aztán kibontogattam a motringot, a zöldet, és tekertem, tekertem. Kicsit tovább tartott, mit az uru-léc, de hát ezt szebbnek látom, és még talán , nem talán, hanem tényleg, finomabb is.

Mentem, mendegéltem...szóval telt múlt az idő, kb húsz perc, miután végeztem vele, és már nyomakodott ki a kötésmintás mappámból a Lami-mintája. Mit nyomakodott, a tű már tekeredett is a fonal köré, és "Apa, kezdőőődik!"
Most ott tartok, hogy készen vannak a "Csillagok-csillagok..." Közben a napfény elmúlt, ezért más a színe, mint a motringban.



Tegnap befejeztem a selymes fényű horgolósból készült egyik kendőt, Shetland mintával "adom elő". A blokkolás kicsit sántít, de kivehető a minta. Készítettem pár gyűrűs képet is, igaz nem lett olyan vékonyka, mint Ercsu fecskéje, de kis jóindulattal átfért Ancsa gyűrűjén. (Némelyik fotó sem a legjobb, bocsánat érte...)

Pizza, kutya...

Pár kép...

Ez a vitatott színű uruguay-i lace, amely Gail-lé alakult. Szintén lace fonalacska, a Happy Colors névre hallgató, még messze nem kész, de alakulóban vannak a levélkék rajta.
Ezek az apró kutyatappancsok, amelyek nyomán lódobogás szerű hangok keletkeznek már. Megszűnt a szobakutyaság!!A két utolsón pedig, bár nem érzékelhető ugyanolyan vastagságúak a fonalak, mint a lace fonalé, csak ezek horgolófonalak, ún. mercerezettek, fényesek, és kissé melírozottak is. Valahogy rákaptam a vékony fonallal kötés ízére, és bár próbáltam volna a tolnaiból is kötni, egyszerűen elfárad tőle a kezem, pedig régen...azokból születtek a "moncsi-méretű" kendők. de talán még egyszer majd...

Az x-edik...

Ma megérkezett Máriától a táskám, és sokkal szebb, mint gondoltam. Annyi sok kis rejtekhely van benne, hogy igazán nekem való. A középső részében pedig remekül tudom majd a kötésemet hordani . Valamint az sem utolsó szempont, hogy remekül illik színben a kedvenc Lamináriámhoz.Köszönöm, Maria!

Anice-nak ...

Kicsi rózsabimbó,
élted hajnalán
szunnyadozz csak párnád
hófehér haván.
Ringat jó anyácskád,
ezer gondja van rád,
féltő szívvel virraszt
sok-sok éjszakán. (Csanádi Imre)

Tegnap kora este végre megszületett Anice babája, e sorokkal kívánok sok boldogságot nekik!