2010. január 25., hétfő

Taktikai utasítás...

Kézilabda meccset néztünk a minap, csak közben a magyar csapat már haza is utazott az EB-ről, sajnos...Büntetőhöz állt a hétméteres vonalra egy játékos, kihagyta. Balázs megszólalt: Ő bizony nem "árulná" el a kapusnak, hova akarja dobni a labdát, teljesen másfelé nézne, mint ahova szánná a játékszert. Erre én: ezt hívják szemcselnek. Na, apjának se kellett több, és egyből emlegetni kezdte az apósát( nekem a papám), tudni kell, hogy Papa volt, aki a szülőfalumban, 1962-ben meghonosította a kézilabdát, több csapatot is edzett, ifi, és felnőtt korosztályokban, mindkét nemből. Tette ezt több, közel 4 évtizeden át. Legjobb eredményünk, persze nekem is kellett ezt művelni, megyebajnokságot nyertünk, 1984-ben. Sajnos a felsőbb osztályba jutás nem sikerült. Két évre rá, pedig a térdem is megadta magát, ott ért véget a sportkarrierem, 12 év után, 21 éves koromban.

Tehát ülünk a tv előtt, és csodálkozunk /nem nagyon/ gyermekünk éles eszén, én viszont már azt láttam magam előtt, vajon, hogy is nézne ki egy ilyen "szem- edzés", mert akkor azt is trenírozni kell, hogy hatékonyan lehessen cselezni, vagy nem?

Végül is arra jutottam, ezzel a szervünkkel is lehet körözni, jobbra-balra "kaszálni", hadd nyúljon az az izom. Ez még nekem is menne, izzadásmentesen.

Aztán szinte minden nap előjön valamilyen formában ez a szösszenet. Persze már nem olyan vicces, de azért megkockáztatom, legfeljebb félrenéztek, ha nem tetszik.

Főztem krumplit, héjában, úgy a legjobb, (vagyis inkább sütve héjában), és ott lóg a frissen füstölődött, kb. egy hónapja, szalonna, na azzal igazán jó. Mondom Apának, papa sokszor csinált ilyet, de úgy ám, hogy nem nézett az asztal felé, kicselezett bennünket, nehogy rájöjjünk, mi is van az asztalon...

Eszembe is jutott a gyerekkori ízélmény ezzel kapcsolatban, mikor elég sokszor volt nálunk ilyen vacsora otthon. Csak betette Papa a krumplit a sütőbe, mikor kész volt, ott gőzölgött bebugyolálva egy edényben, és hozzá a fagyos szalonna.


Hát ilyesmi eszementségekkel tartom lágyuló agyam edzésben. Érdekes módon ezekre a régi dolgokra sokkal jobban emlékszem, mint a nemrég történtekre.

Nincsenek megjegyzések:

2️⃣0️⃣2️⃣4️⃣.Szeptember 29.

Több, mint 2 órája bohóckodok ezekkel a képekkel, fészbúkra sehogyan sem sikerült többszöri próbálkozás ellenére.  A szöveget beilleszteni v...