Milyen igaz...

"Ahhoz, hogy a valóságot valahogyan elviselhessük, mindnyájunknak kell magunkban néhány kis bolondságot melengetnünk."
Marcel Proust

Judit játékba hív...

Judit új vállalkozásba kezdett, ennek tiszteletére invitált játékra minden érdeklődőt. A nyeremény 3 saját festésű fonalmotringja, igazán tetszetős színekben. Mivel már volt alkalmam finn fonalból kötni, és sajnos a készletem kifogyott, ezért ennek pótlására szeretnék beszállni a játékba. Egyébként a Judittól beszerzett zoknifonalakból kötött darabok nagyon strapabíróak, már jó párszor mostam, és gyakran egész nap rajtam van, de még bírja a gyűrődést, ami az én lábikáim erősségét ismerve, nem kis teljesítmény. Egyszóval: nagyon bevált, és nem bántam meg, hogy áldoztam rájuk! Igazi minőségi alapanyag!

A játék feltételei:

1. hagyj kommentet Jucuu blogjában és az 1001fonal.hu blogjában
2. a blogodban írj egy bejegyzést a játékról, benne a játék feltételeivel, határidővel és a nyereményről készült fotóval
3. szerepeljen az üzenetben Judit és az 1001fonal oldalára mutató link.

A jelentkezési határidő november 14. szombat éjfél. Sorsolás: vasárnap

Gyerekek képekben...

Balázs ovis képei, lent a ballagási, igazán jól elfuserált kép, még csak nem is úgy csinálták, hogy középre nézzen. Ennél én is jobbakat készítek, akár telefonnal is. A csacsi helyett nyuszit kellett volna nekiadni, de jártunk ám fogszabályozásra, ám miután kétszer is eltört a szerkezet, kivehető förtelem volt, abbahagytuk. Apja úgy döntött, ha akarja majd 18 éves kora után megszabályoztatja rágószájszervét. Egyébként annyi beszédhibás "híres"ember szaladgál a médiában, hogy még nincs minden elveszve.Kék a szeme.../ez még lemaradt/

Flórián 16. születésnapján, Papáéknál, a kisbaba, unokaöcsém, Felicián. Bazsika folytatván a bohócos-vonalat, alsógatyával a fején pózol.Korábban említettem, hogy órákig"beszélgetett" a plüsseihez, itt valószínű a Maci valami viccet mesélt neki./ Balázs is koraszülött volt, majd elfelejtettem, szintén 31 hétre született, mint Bálint, 2170 grammal, 47 centivel. Már akkor is versenyeztek, vagy csak nem bírták tovább velem :). Milyen jó ötletnek tűnt akkor, hogy egyező kezdőbetűs nevük legyen, aztán évekig dadogtunk, ha szólítottuk őket, vagy beszéltünk róluk: Ba...Bá...Ba...stb./ Bazsika éneket tanul, ezzel szemben tavaly mindössze kettest sikerült "elérnie" ebből a tárgyból.

Ehhez vajon, mit fűzzek hozzá? Bálint is próbálkozik Balázs nyomdokaiba lépni, itt Felike játéka alá feküdt.


Bálint - túlöltözve, és Flórián. Apa-sok hajjal, Bálintka, mécsestörés közben. Gyakori volt nála ez az arckifejezés... Szintén egy óvodában készült kép, de ez jól sikerült!!! Az örökös versengés és irigykedés jele: muszáj volt beleülni a babakocsiba! De nemcsak versenyeztek, mert mikor még Bazs. kicsi volt, és csak feküdt a hátán, vagy a hasán, Bálint folyton produkálta magát előtte. Egy ilyen produkció "véres" véget ért, egy hideg , mit hideg, fagyos estén. Épp a pelenkázón volt Öcsike, fürdés után, Bátyus meg ugrált neki az ágyunkon, addig pattogott, míg lepattant, neki az öntötttvas radiátornak, persze felrepedt a fején a bőr, azóta ott haj sem nő neki. Kapkodtunk fűhöz-fához, szaladtunk volna(nem a vargához), hanem az orvoshoz, de az autó a nagy hideg miatt körbebarikádozva, fagy ellen. Így apa ölbe kapva rohant vele végig az utcán, este 8 után. Kapott bele két kapcsot, de a nyoma az örökös... Azóta sem hagyja békén az apját! A szakáll meg kifejezetten a kedvelt játékok közé tartozott.



Bálintnak is van eldőlős képe.Jól megfigyelve, meg is ijedt rendesen. Ha jobban megnézem azokat a babákat én kötöttem, de már nem is emlékeztem rájuk!

Még képek...

Nem kell megijedni, nem hagytam abba a kötést, készen is van 4 kis kendőcske, fényképezni kéne, vagyis inkább blokkolni, de hát olyan nyálkás az idő, hogy nincs merszem kitenni a kerítésre. Más alternatívám nincs eme tevékenységhez. Ezért nem láthatóak a művek. Készül az ötödik is, az is egy kicsinyített darab lesz. (fecskécske-farkacska). Szkenneltem a képeket, ahhoz épp ideális az időjárás. Próbálok időrendben haladni. Elsőként mindennek a kezdete,már ami engem illet,ez szüleim házasságkötésének napján, 1965. április 3-án készült. Mindössze 23 évesek voltak. A képen én is rajta vagyok, rejtett módban :)).


A következő képen, Panni mama, anyukánk van, még főiskolás korából. Ezzel kapcsolatban mindig eszembe jut egy másik kép, amit nagyon szeretnék megszerezni. Valaha megvolt, de nem hiszem, hogy otthon megtalálnám. Egy 1964-es Nők Lapja címlapján szerepelt, Mama, mint pályakezdő pedagógus, éppen magnéziumot éget, kémiaórán. Már próbáltam a Nők Lapja oldalán, fórumokon érdeklődni, hátha valakinek a birtokában lenne, de sajnos nem jártam sikerrel. Aki hallja, adja tovább, milyen jó is lenne, ha rátalálhatnék!

Moncsi érettségi tablóképe: Ehhez nem tudok mit hozzáfűzni, kissé mesterkélt a kép, mire beállította a fotós, össze-vissza tapogatta az arcomat. De mindenkiét, egyébként.Valamint az osztályképünk, kissé megfakulva. Moncsi: középső sor, balról a második.

Ebben az időben még nem zavart, ha fényképeztek, két kép, amelyek szintén '84-es évjáratúak, egyik lakodalomban készült, a szégyellős, copfos a kishúgom. A másik egy igazolványkép.

Jól nézzétek meg ezeket a képeket, Moncsi egész alakos formában, azóta nem nagyon szeretem így megmutatni magam, vajon miért? :) Majd elfelejtettem, a képen már Bálint is rajta van, rejtett módban, ezt mintha írtam volna fentebb is. :)

Köszönet...

Én köszönöm, Lányok, hogy tetszett. Folytatni fogom majd, mert néha olyan dolgok jutnak eszembe, amikről, azt hittem, elfelejtettem őket. Így legalább ébren tarthatom az emlékezetemet, mert bizony néha elfelejtek dolgokat, főként, olyasmit, hogy "miért is mentem be a spájzba?", de a 30 vagy több évvel ezelőtti történések "pöccre" beindulnak az agyamban. Persze féltem kicsit, mert mikor ilyen személyes visszaemlékezésbe kezdek, olyan, mintha pucérra vetkőznék. Mondjuk ez az én esetemben nem valami felemelő látvány, de néha a legféltettebb gondolatainktól nehezebb megválni, mint pár ruhadarabtól.

Igyekszem pár megsárgult fotót is előásni, lássátok, milyen kis "bájos" leányka volt Moncsi, de tényleg, az voltam, naaa.Egy itt is van példának, nem mai kép, az már biztos, de nagyjából látszik, hogy én lennék, kis kötényruhácskámban. Aztán meg megkeresem a válaszokat arra, hogy hol is került vakvágányra és tűnt el ez a báj.

Még egy ami Bazsika "múltjához" kapcsolódik, csak a fejét figyeljétek, nincs nagyon kiöltöztetve, és apa is milyen jólfésült volt akkoriban, manapság már rosszul van, ha így megnő a haja. Olyankor "Moncsi, hajvágás" felkiáltással közelít felém. Neki is szoktam állni, hátul géppel, fejtetőn ollóval. A vége az mindig: Told le az egészet! Hiába ehhez semmi kézügyességem nincs. De legalább lehet rajta veszekedni.