2010. július 28., szerda

Nem sok minden...



Kipróbáltam, mennyi ideig vagyok képes egyenes oldalakkal kötni,(stólát) még megy! Már elkötöttem 2 gombóc zoknifonalat, amit még a Vaterán lőttem télen.

 Aztán még két próbakötés álljon itten, amit csak úgy rajzolgattam magamnak, lehet, hopgy túl egyszerűek, és az is baj, hogy mindössze egyszer ismételtem vízszintesen, de függőlegesen nem mutat rosszul.




Van még zoknifonalam...

2010. július 20., kedd

Mosómacim...a neve..."Rocco"

Tegnap csak gyorsan feltöltöttem a képeket, most viszont muszáj megemlíteni a készítőjét is,Helgát, mert megérdemli, nagyon szépen meghorgolt kis "jószág" lett, Rocco. Mint, ahogy a többi alkotása is olyan szeretni való.Nézzetek nála körül, érdemes...

Igaz, hogy elvileg tudok horgolni, de főleg terítőket szoktam, ezekkel a rövid pálcákkal hadilábon állok, valahogy nem áll rá a horgolótűm. De annyi ilyen kis kabalát lehetne készíteni, pár deka fonalból, hogy érdemes lenne gyakorolnom kicsit, mert ugye fonalam az van bőven. Kötőfonalnál több csak pamutból van készleten, azzal kezdődött igazából a felhalmozás. Aztán két év után jött a gyapjúmérgezés...

Egy könyv...

Beszereztem ezt a könyvet, az ismertetője alapján pont nekem valónak tűnt. De beleolvastam, és annyira zavart valami, hogy csalódtam, de azért végigolvasom, hátha még jobb is lesz. Aztán rájöttem, hogy a fordítással vannak gondjaim. Nem illik a nyelvezete a témához. Túl sokszor szerepel benne a "ba..." betűs szó. ( ezek szerint nem kötnek, csak káromkodnak)  Én olyan vattába csomagolt, megnyugtató, elvágyódásra sarkalló történetre vártam...A történet olyan, csak a kivitelezéssel van a bibi, ha tudnék angolul, eredetiben olvasnám...

2010. július 16., péntek

Még egy meleg napot neeeem!!

Már a tűréshatáron túl vagyok, ami ezt a hőgutás időszakot illeti. Reggel rácuppanok a félig jéggel teli üvegeimre, és estig cserélgetem, de állandóan csak a "vedelés" megy. Ezzel a jéggel a motoromat is hűtöm, talán ennek köszönhető, hogy még nem vert félre, mint évekkel ezelőtt, mikor megállapították a ritmuszavart. Ma kissé felcsillant a remény, hogy nem lesz 35 fok árnyékban, de délre már ezt is felszippantotta a Nap melege, mint a hajnali esőt a földről. Így aztán még jobb lett, már, ami a feltételeket illeti páratartalom emelkedéséhez. A növénykéink is szenvednek, még este 8 után is szinte sistereg a föld, ahogy öntözünk. Na meg a szúnyogok, tavaly ebben az időszakban simán kiülhettem kötögetni este is, alig jött valami vérszívó jószág, most meg a szememből is "inni" akarnak. /Legalább a zsíromat szívnák... :)/

A főzést is minimalizáltam, nagyjából 11-re általában készen vagyok, de semmi tűzhely mellett álldogálós kaja nem jöhet szóba, pedig két, malomkeréknyi patisszon könyörög a forró zsír, olaj után...

Talán holnap, ha nem bal lábbal kelek, meg aztán nem mehetnek tönkre, úgyhogy holnap ég a zsír...:)

Ma megint beújítottam, apa hozott még ubit a mamától is, de már csak salátának lettek volna jók. De nem akartam salátát, hideg uborkaleves lett.

Ami lényegében uborka saláta leturmixolva, erre jöttem rá. Ízre teljesen olyan. Csak némi plusz hozzávaló kellett bele, mint zöldhagyma, kis feketebors, kapor, aztán a többi hagyományos belevaló: fokhagyma, tejföl, és kevés aludttej, hogy tudjam turmixolni, és dobtam bele pár kovi-ubit is, ha már van.Azt egyébként saját magához eszem, néha aludttejjel "megbolondítva". Semmi bajom nincs tőle, viszont a nyers uborka erősen "visszabeszél".

Csak horgolás...

A meleg miatt alig veszek gyapjat a kezembe, gondoltam, a rézdrót talán nem melegít annyira. Ezek az első "wire crochet" próbálkozásaim, ráadásul emlékezetből, ezért itt- ott rusztikusnak tűnhet/már-már rondának mondanám a kidolgozást/, de ezzel úgy vagyok, mint megboldogult Pelikán Józsi bácsi: kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de az enyém...

Majd jövök kendővel is, majdnem kész egy újabb "Gail-manipulált", a 3. képen háttérként használtam, tolnai színes. (meleg!)

2010. július 9., péntek

Virágot ültettem...

Ezúttal kedvenc tervezőm mintájára  harangvirágokat plántáltam,remélem, megerednek és pompázni fognak ebben a melegben, bár ez a tolnai merino nem éppen erre a hőmérsékletre lett kitalálva. (Pár sor még vissza van, de talán látszik az eredmény.)

Túrós batyukám

Limara ötlete alapján formáztam meg, mert nálunk az a fő gond, hogy az a kevés töltelék, amit beleteszek az ilyen sütikbe, bukta, batyu, a hagyományos alakja miatt azt is kiengedi magából folyni sütés közben, aztán jól aláég az egész.Így viszont minden túró bennmaradt, és még foszlós is volt, annak ellenére, hogy a receptet nem tudnám most ideírni, 60 deka liszttel kezdtem, aztán élesztő felfuttatása meleg tejben, cukorral, 10 deka olvasztott vajjal dagasztva, és egyetlen tojást tettem bele. (a vaj mennyisége az egyetlen, ami nem változott.De így lett jó, néha teljesen felesleges néznem egy-egy receptet, mert a végén mindig mások a mennyiségek, nem tudom, miért. Azokat is csak "moncsi-méretnek" nevezhetném, ha nem tiltaná szerénységem, ahogy esik, úgy dagad, kel...

( Apa nem volt itthon, azért mertem a sütőt begyújtani, 30 fokban, bár mikor hazaért egy óra körül, azért megjegyezte, hogy nagy az Isten állatkertje, de legalább nem "idétlen fehérnépnek" titulált.)






Köszönöm!

Anice!

Kedvem szebb lett, mert tetszett Neked eme lenge "kelme" :)

Többi Kislányok! Köszönöm, csak hisztizek néha, azért írtam, amit írtam. Azért lassan apadnak a készletek. Festőművésznőim! Most valami vastagabbra fáj a fogam, olyan 5-600 méteres lehetséges lenne?

2010. július 8., csütörtök

Elkészült...

...az első "Gail-manipulált" kendőm. Kissé már unalmas volt a levél mintázat, a széle pedig nem jött ki, mikor régebben kötöttem már, ezért gondoltam, hogy megpróbálkozom a kedvenc mintámat belevariálni,látva Bucilla alkotását, azt utánozva. Persze ez olyan egyszerű minta, és nem is lett olyan légies, és tündöklő, mint az övé, de sikerült, és ez megnyugtató volt olyan tekintetben, hogy talán mégis tudok kötni.

Vásárlásunk története...


Csoda történt, hétfőn apa magával vitt vásárolni. Lidl- Penny Market volt az útvonal a közeli kisvárosban.Mindig ő szokott bevásárolni, főleg az akciós ajánlatokat szem előtt tartva. Most is ez volt a cél, na, kinek kellett venni eledelt? Igen, kutykónak, szalámi és száraz táp formájában.De ha már ott voltam, fürkésztem a Lidiben, vajon lehet-e ilyen kánikulában fonaluk? Volt: Igaz műanyag, de az a 40 dekás fajta, viszont nem túl szép, narancsos színvariációban. ...éééés beletettem! A kosárba, minek neked az Moncsi, van otthon bőven! De ez a szín nincs is. Így vett apa tudatosan fonalat, kicsit fájt neki, de többet nem tette szóvá. Csak azt a 15"kilót" amit sikerült leadnom a két pénztárnál, az ő sérelmére.

Én meg nyavalyogtam, hogy nem is néztük végig az összes polcot. Erre is kaptam egy ajánlatot: Legközelebb, ha megy anyós-mamához, már nyitáskor ott leszünk, engem kitesz, és kedvemre végignézelődhetem a polcokat, a pénztárcát elveszi előtte, na persze, nehogy nagyot zuhanjon a "buxa-indexe".

2010. július 1., csütörtök

Visszaemlékezés...


Hogyan tanultunk kötni, erre volt Ercsu kíváncsi. Szerintem mindannyian ugyanabból a fonalból, ugyanazzal a tűvel, még ha más-más évben is. Szintén csak a szorosan tűre tekeredő, és állandóan szaporodó szemekkel való kínlódás ugrik be. Kevésbé romantikus környezetben, csupán mezei osztályteremben történt az ismerkedés e technikával.Aztán ott be is fejeződött a kapcsolatunk. Ha jól számolom, jó 10 évig nem is vettem tűt a kezembe. Mikor újra megtettem már elmúltam 20, és nem hiszitek el, de egy pasi miatt tettem, aki tudott kötni, és még valami mást is, szívet rabolni. De ekkor sem tartott sokáig a nagy nekibuzdulás, csupán néhány darab erejéig, mellények, talán. Abban az évben, ha jól emlékszem volt nagy őrület a felvetőfonalas ejtettszemes nyári felsők készítése. De én nem kötöttem egyet sem, viszont azóta van felvetőfonalam. A mostani nem abból a kollekcióból van.

Ez meg csak úgy jött...


Mosogatás közben, tetézve egy migrén jellegű nyomással a fejemben.

Átköltöttem valamit, na, mi volt ez eredetileg. Nem kell pl. józsefattilai magasságokra számítani, mert akkor csalódást okozok...

Nem túl nagy víznyerőhely, amelyet nem nyomni kell, áll a telkünkön.
Húú de csini, nem szőke ifjú nőnemű él a házban mellettünk.
Huncut látószervemet félek ráemelni.
A szülője, aki nem az apja, na, az sem öreg,
hogy kedveljék, megérdemli.

(Mindenkitől elnézést ezért. :O)

Felvetődött...



...bennem, hogy ezt az anyagot is kipróbálom kötésre, mármint a felvetőfonalat. Ez olyan lace és fingering vastagság közti méret, eddig csak a petrezselyem- és zellerzöldjének összekötözésére használtam. Olyan szakadós kissé, mármint, hogy kézzel el tudom tépni, nem olyan könnyen, mint a gyapjút, ezért gondoltam, jó lesz vele kötni. Jó is, csak úgy csúszik egyik tűről a másikra. Szépen gyarapszik is , Kirinek álltam neki belőle, az olyan fejből kötős minta.Kétágú, nem úgy mint a vastagabb felvetők, amelyek inkább a bambuszfonalra hasonlítanak, mivel rengeteg szálból vannak sodorva. Reményeim szerint majd nem lesz ennyire hullámos, ha kiblokkolom. Ha mégis, akkor úgy marad, falura jó lesz...

Bundát neki...




3 napja sütögetem a cukkinit, próbálgatom, hogyan lenne a legjobb, és a legkevesebb mosogatnivalóval megoldható.

Első nap: Tojásos prézlis masszába mártva, ropogós lett, viszont a zsemlemorzsa folyton megszívta magát, én meg az egész helyzetet ezáltal, nem győztem higítani.

Második nap: Tojás, liszt, sör. Ebbe az összetrutyizott elegybe mártogattam, nem lett ropogós, viszont ezer felé szaladt a sörtészta a forró olajban.

Harmadik nap: Maradt még sörtészta, lisztbe forgattam a szeleteket, bele a masszába, majd natúr kukoricapelyhet csak úgy szabadkézzel összemorzsolgatva egy tányérba szórtam, és még ebbe tapicskoltam az amúgy ragacsos cukkinikarikákat. A kukópehely gyorsan fogyott, mert annyira mohó volt a sörös massza, hogy jóóó vastagon tapadt rá. Ahogy aprítottam a pelyhet, az meg jóóó vastagon beterített mindent a főzőlyukamban, úgyhogy ott is pelyhes voltam, ahol legalább 36 éve nem / :))) /

Viszont ennek az eredménye ropogós is lett, nem is ment szanaszét az olajban, csak úgy magában toltuk befelé, az epehólyagom köszöni szépen még jól van. :)


Környe Márciusban