2009. november 29., vasárnap

Születésnapi üdvözlet...


Torták, rózsák, égő gyertyák,
s néhány szívből jövő kívánság -
Ha elmúltál már ennyi meg ennyi,
nem kell azt úgy a szívedre venni.


Boldog születésnapot kívánok egy kedves rejtőzködő olvasónknak, Zsófimamája- Gabinak. Szeretnénk már a Te blogodat is olvasgatni, remélem, hamarosan rászánod magad az írásra!

2009. november 27., péntek

Új szolgáltató...

Reggel apa kérdezte, Moncsi! Nem kéne új internet után nézni? Délelőtt egy ismerősöm megadta a számát a szerelőnek, 1 órakor már kúszott is fel az oszlopra, létrára, 14 óra után pedig új szolgáltató adja a netünket, 2 Mbit/ sec sebességgel. Ezért a sok feltöltött képem, mert a régivel egyet sem tudtam feltenni közülük. Ilyen gyorsan nem is tudom, mikor döntöttem valamilyen ügyben. Apukának a lélegzete is elakadt, mikor megébredt az éjszakai műszak utáni alvásából, és közöltem vele: Jönnek a szerelő urak, ideje felkelni. Meg is dícsért, milyen ügyes kislány vagyok, hogy elintéztem. Ha napokig agyalok rajta, nem is egyezik bele, csak sopánkodik, hogy kéne másik.

Még pár finomság...nem saját :(








Hájas recept---képekben...


2009. november 25., szerda

2009. november 22., vasárnap

Megjegyzés a pitémhez...

Ez a kedves hozzászólás várt moderálásra a pités bejegyzésemnél.


Főfüge
írta...

A csapos közbeszól!

Egyszer próbáljátok az átkozott margarint kicserélni zsírral, főleg házival, annyi nem kell mint margarin. Nem biztos, hogy le kell hűteni a nyújtáshoz, lehet kézzel kibélelni a tepsit. Félre kell tenni egy kis tésztadarabot a mélyhűtőbe, csak annyira, kel lehűteni, hogy lehessen reszelni. Mikor kész a töltelék, a tetejére reszeljétek a legdurvábbal a mélyhűtött tésztát, meg fogtok lepődni, hogy mennyivel finomabb, omlósabb lesz (1 sütőpor)

Ha eltaláltátok a zsír, liszt arányt, cukor is kell a tésztába, akkor a margarinnak a büdös műanyag és vegyszerszagát, többet nem fogjátok elviselni!

Egy fotós!



Nem sértődtem meg, de közreadom, itt többen láthatjuk, elgondolkodom rajta, valószínű, igaza van az úrnak. Hiszen mindannyian tudjuk , szerintem, hogy a különféle margarinokat,- mondjuk az utóbbi 10-15 évben, amióta számolatlanul jelennek meg a boltok polcain-, talán pár szénlánc, vagy mi a manó alkotja őket, különbözteti meg mondjuk a műanyag kerti bútoroktól. Ebbe belegondolva, vagy bele se..., ki akarja a kedvenc sütije tésztájába belemorzsolni a nyugágyát? :))/ nem olyan vicces, mégsem :((/

Egyébként pedig, az elmúlt egy év alatt, tetemes mennyiségű házi zsírt használtam el. Saját kezűleg sütögettem ki a zsírszalonnából. Van olyan süti, Mézes zserbó, amelynek a tésztájához kizárólag ezt a fajta zsiradékot használom. Ahogy most az ízemlékeimben kutakodok, tényleg sokkal finomabb élményként jelenik meg lelki ízlelőbimbóimon, mint, amit egy "műanyag székes" tészta esetében éreznék.

A múlt héten kisütött zsírtömeget is már használatba vettem. Jó fél kiló hiányzik is a zsírosbödönből. De mivel tudjuk, anyag nem vész el, csak átalakul,így ezen törvényszerűségből kifolyólag, nálam megtalálható lesz, itt, csípőtájékon, mindazonáltal, hogy tudom, természetes anyag, semmi E-belevaló nincs benne, igazán nem gyötör a lelkiismeret, ha ezen párolom üvegesre a hagymát...


Még egy fecske...

Nagyon belejöttem a "fecskefarkos" mintába, ezért esett erre a választásom, uruguayi fonalból. Nem kicsinyítettem a mintát, végigkötöttem az összes előírt sort, és chartot, mivel a fonal vékony, mint a pók fonala, hát, nem lett nagy méret. Viszont szépen alakult ki a rajzolat benne. Egyetlen hibája, hogy nem blokkoltam rendesen, épp csak csavarintottam egyet, mikor törülközőbe tettem, és mire kiteregettem, megszáradt szinte. Így a szegélyben az íveket nem sikerült kiigazgatni.Már korábban mutattam, hogy ebből készítettem egy mini Gailt, plusz ezt, de még mindig legalább a fele megvan az egy motringnak. El lehet ezt egyáltalán kötni?? Közben a csokoládé barnásat is feltekertem, egy óra alatt, amint lesz értékelhető kötemény, kiteszem ide.

2009. november 16., hétfő

Hájas-válasz

Ercsu! Lekvárosat, "szerelmeslevél" formában, vagy négyzet alakút, ilyenkor kettőt kell összerakni egymásra, a felsőnek egy lyukat szúrni a közepébe, mikor megsül, abba megy a lekvár, ami ház, barack. Valamint "búr kifli"félét, dióval, tojáshabos a tölteléke. Nálunk, Anna, a "lányok" is igénylik a kalóriát. Majd képek is lesznek, amint kisütöttem.

Gyorshír...

Lassan ideérek, de még mindig akad tennivaló a hétvégi esemény(disznóvágás) után. Ma reggel két adag hájas-leveles tésztát állítottam elő, egyelőre a hűtőládának, majd jó lesz elővenni később, és már nem kell pancsolni vele. Valamint pogácsa sül éppen, a kisütött zsírszalonna törmelékéből. Tudom, hogy ez így olvasva is megterhelő a gyomornak, de nem dobunk el semmit. Az más kérdés, amikor elfelejtkezem arról, mi is rejtőzik a fagyasztóban, és nagy sokára kerülnek elő a dolgok, amiket már rég el kellett volna "pusztítani"

2009. november 12., csütörtök

Egyszerűbb..

...ha bejegyzésben válaszolok, akkor többen látjátok.

Rájöttem a bagolyra, (este, elalvás előtt, fejben kötő lettem)de ki kell próbálni. Hány szemből is áll a a csavarás?


Fáj a kezem, nem tudok kötni, hétvégén meg öldöklés lesz, hiába, húsevők vagyunk.

Jó pitézést Nektek, nem kell megijedni, ha túl omlósnak tűnik, attól lesz finom. Anyukám is rácsodálkozott: Jé, ebben több az alma, mint a tészta. Ő csak olyat tud, amiben fordítva van.

2009. november 11., szerda

Válaszok...

Rita! Azért egy tiroli rétes sem romlana ránk! Köszi, hogy olvasol!
Ezek mind kicsi kendők, de nyakban melegítenek. Na, amennyit én az utcára megyek, ahhoz nem is kell kendő.

Ercsu, nem tudom, hogyan lehetne baglyosítani, mert ugye állandóan mennek arrébb a szemek, viszont muszáj fogyasztani, és szaporítani minden tűn egyszerre. Gondolkodom rajta!
Egyébként fáj a kezem, éjjel úgy összehúzódik az ínhüvely, vagy, mi, hogy éles fájdalom mellett tudom csak nyújtani. Ma nem is ment a kötés, olvastam inkább.

Meggyes formában is jó ez a tészta, de azt lassabban kell sütni, hogy a meggy lekvárosodjon benne.

Mivel magunk közt vagyunk, ideteszem a pite receptjét, ki-ki töltse kedve szerint. Nem szokványos omlós tészta, az arányokat már megváltoztattam benne, így vált be!


Moncsi pitéje:

Tészta:

(gáztepsihez)

40 deka liszt -ebbe bele csipet só, 4-5 deka cukor, késhegynyi sütőpor

belereszelsz(!!) másfél margarint, ez kb. 35-37 deka, jól morzsolgasd össze

egy tojást, és kevés tejet bele, összegyúrni, két cipót formázz. Pihi!

Töltelék:

lereszelve kb. 2 kiló alma, csapasd ki a levét, nyomkodd is majd ki, de kicsit maradhat leveses, hogy legyen miben megpárolódnia.

Összeállítás:

Kinyújtod az egyik gombócot, bele a tepsibe, én mostanában már búzadarát szórok rá, de lehet édes morzsát, talán diót is.

Erre az alma jön, fahéjjal, cukorral megszórva, majd a másik tészta. Tojással kened, előmelegített sütőbe dugod, Magasabb fokozaton sütöd, amig kezd a teteje pirulni, aztán takarékon készre.



Majd az eredményekre kíváncsi lennék...

2009. november 10., kedd

Kesztyű és pite(dios-rácos) és Manos del uruGailos és még pár átmenetes variácios

A blokkolásra még mindig várnom kell, vagy csak ki kellett volna tennem úgy simán, elvégre esett szinte egész nap. Azért csak megörökítettem őket. A fecskécske-farkacska viszont kimaradt, de ma már nem villantok.A címben nem beszédhibás vagyok, csak próbáltam "közös nevezőre" hozni a szóvégeket, olyan spanyolosra, mivel végre elkészült az első uruguayi "fecske", (helyett gail), ezt már nem nagyon rontom el, ezért erre esett a választás. Kis méret, mert nem akartam, hogy gyorsan elfogyjon.

Ennél a lilánál semmi faksznizás, csak a ritmikára akartam figyelni, azért jól mutat, nem? A szélére meg csak odavetve egy egyszerű szegély.

Almáspite, diós-habos-lekváros töltelékkel. (Az almás jobb szokott lenni, de azért duzzogva ezt is "beutáltuk".)
Ennek a kesztyűnek a linkjét, Anice-nál találtam, amennyit én angolul értek, az alapján készítettem, csak rosszul "hajtottam" össze, a befogyasztásos" oldalaknak kell a kézfej, ill. a tenyér közepén húzódni, de még úgysincs kész, ezért semmi para. A "szálkáknak" a másik irányba kell futni, akkor jó. Visszavan még az ujj kiszabása, lehet, attól lefejtődik az egész, remélem nem.

2009. november 9., hétfő

Milyen igaz...

"Ahhoz, hogy a valóságot valahogyan elviselhessük, mindnyájunknak kell magunkban néhány kis bolondságot melengetnünk."
Marcel Proust

Judit játékba hív...

Judit új vállalkozásba kezdett, ennek tiszteletére invitált játékra minden érdeklődőt. A nyeremény 3 saját festésű fonalmotringja, igazán tetszetős színekben. Mivel már volt alkalmam finn fonalból kötni, és sajnos a készletem kifogyott, ezért ennek pótlására szeretnék beszállni a játékba. Egyébként a Judittól beszerzett zoknifonalakból kötött darabok nagyon strapabíróak, már jó párszor mostam, és gyakran egész nap rajtam van, de még bírja a gyűrődést, ami az én lábikáim erősségét ismerve, nem kis teljesítmény. Egyszóval: nagyon bevált, és nem bántam meg, hogy áldoztam rájuk! Igazi minőségi alapanyag!

A játék feltételei:
  1. hagyj kommentet Jucuu blogjában és az 1001fonal.hu blogjában
  2. a blogodban írj egy bejegyzést a játékról, benne a játék feltételeivel, határidővel és a nyereményről készült fotóval
  3. szerepeljen az üzenetben Judit és az 1001fonal oldalára mutató link.

A jelentkezési határidő november 14. szombat éjfél. Sorsolás: vasárnap

Gyerekek képekben...

Balázs ovis képei, lent a ballagási, igazán jól elfuserált kép, még csak nem is úgy csinálták, hogy középre nézzen. Ennél én is jobbakat készítek, akár telefonnal is. A csacsi helyett nyuszit kellett volna nekiadni, de jártunk ám fogszabályozásra, ám miután kétszer is eltört a szerkezet, kivehető förtelem volt, abbahagytuk. Apja úgy döntött, ha akarja majd 18 éves kora után megszabályoztatja rágószájszervét. Egyébként annyi beszédhibás "híres"ember szaladgál a médiában, hogy még nincs minden elveszve.Kék a szeme.../ez még lemaradt/


Flórián 16. születésnapján, Papáéknál, a kisbaba, unokaöcsém, Felicián. Bazsika folytatván a bohócos-vonalat, alsógatyával a fején pózol.Korábban említettem, hogy órákig"beszélgetett" a plüsseihez, itt valószínű a Maci valami viccet mesélt neki./ Balázs is koraszülött volt, majd elfelejtettem, szintén 31 hétre született, mint Bálint, 2170 grammal, 47 centivel. Már akkor is versenyeztek, vagy csak nem bírták tovább velem :). Milyen jó ötletnek tűnt akkor, hogy egyező kezdőbetűs nevük legyen, aztán évekig dadogtunk, ha szólítottuk őket, vagy beszéltünk róluk: Ba...Bá...Ba...stb./ Bazsika éneket tanul, ezzel szemben tavaly mindössze kettest sikerült "elérnie" ebből a tárgyból.

Ehhez vajon, mit fűzzek hozzá? Bálint is próbálkozik Balázs nyomdokaiba lépni, itt Felike játéka alá feküdt.


Bálint - túlöltözve, és Flórián. Apa-sok hajjal, Bálintka, mécsestörés közben. Gyakori volt nála ez az arckifejezés... Szintén egy óvodában készült kép, de ez jól sikerült!!! Az örökös versengés és irigykedés jele: muszáj volt beleülni a babakocsiba! De nemcsak versenyeztek, mert mikor még Bazs. kicsi volt, és csak feküdt a hátán, vagy a hasán, Bálint folyton produkálta magát előtte. Egy ilyen produkció "véres" véget ért, egy hideg , mit hideg, fagyos estén. Épp a pelenkázón volt Öcsike, fürdés után, Bátyus meg ugrált neki az ágyunkon, addig pattogott, míg lepattant, neki az öntötttvas radiátornak, persze felrepedt a fején a bőr, azóta ott haj sem nő neki. Kapkodtunk fűhöz-fához, szaladtunk volna(nem a vargához), hanem az orvoshoz, de az autó a nagy hideg miatt körbebarikádozva, fagy ellen. Így apa ölbe kapva rohant vele végig az utcán, este 8 után. Kapott bele két kapcsot, de a nyoma az örökös... Azóta sem hagyja békén az apját! A szakáll meg kifejezetten a kedvelt játékok közé tartozott.



Bálintnak is van eldőlős képe.Jól megfigyelve, meg is ijedt rendesen. Ha jobban megnézem azokat a babákat én kötöttem, de már nem is emlékeztem rájuk!

Még képek...

Nem kell megijedni, nem hagytam abba a kötést, készen is van 4 kis kendőcske, fényképezni kéne, vagyis inkább blokkolni, de hát olyan nyálkás az idő, hogy nincs merszem kitenni a kerítésre. Más alternatívám nincs eme tevékenységhez. Ezért nem láthatóak a művek. Készül az ötödik is, az is egy kicsinyített darab lesz. (fecskécske-farkacska). Szkenneltem a képeket, ahhoz épp ideális az időjárás. Próbálok időrendben haladni. Elsőként mindennek a kezdete,már ami engem illet,ez szüleim házasságkötésének napján, 1965. április 3-án készült. Mindössze 23 évesek voltak. A képen én is rajta vagyok, rejtett módban :)).


A következő képen, Panni mama, anyukánk van, még főiskolás korából. Ezzel kapcsolatban mindig eszembe jut egy másik kép, amit nagyon szeretnék megszerezni. Valaha megvolt, de nem hiszem, hogy otthon megtalálnám. Egy 1964-es Nők Lapja címlapján szerepelt, Mama, mint pályakezdő pedagógus, éppen magnéziumot éget, kémiaórán. Már próbáltam a Nők Lapja oldalán, fórumokon érdeklődni, hátha valakinek a birtokában lenne, de sajnos nem jártam sikerrel. Aki hallja, adja tovább, milyen jó is lenne, ha rátalálhatnék!

Moncsi érettségi tablóképe: Ehhez nem tudok mit hozzáfűzni, kissé mesterkélt a kép, mire beállította a fotós, össze-vissza tapogatta az arcomat. De mindenkiét, egyébként.Valamint az osztályképünk, kissé megfakulva. Moncsi: középső sor, balról a második.

Ebben az időben még nem zavart, ha fényképeztek, két kép, amelyek szintén '84-es évjáratúak, egyik lakodalomban készült, a szégyellős, copfos a kishúgom. A másik egy igazolványkép.

Jól nézzétek meg ezeket a képeket, Moncsi egész alakos formában, azóta nem nagyon szeretem így megmutatni magam, vajon miért? :) Majd elfelejtettem, a képen már Bálint is rajta van, rejtett módban, ezt mintha írtam volna fentebb is. :)

2009. november 8., vasárnap

Köszönet...

Én köszönöm, Lányok, hogy tetszett. Folytatni fogom majd, mert néha olyan dolgok jutnak eszembe, amikről, azt hittem, elfelejtettem őket. Így legalább ébren tarthatom az emlékezetemet, mert bizony néha elfelejtek dolgokat, főként, olyasmit, hogy "miért is mentem be a spájzba?", de a 30 vagy több évvel ezelőtti történések "pöccre" beindulnak az agyamban. Persze féltem kicsit, mert mikor ilyen személyes visszaemlékezésbe kezdek, olyan, mintha pucérra vetkőznék. Mondjuk ez az én esetemben nem valami felemelő látvány, de néha a legféltettebb gondolatainktól nehezebb megválni, mint pár ruhadarabtól.

Igyekszem pár megsárgult fotót is előásni, lássátok, milyen kis "bájos" leányka volt Moncsi, de tényleg, az voltam, naaa.Egy itt is van példának, nem mai kép, az már biztos, de nagyjából látszik, hogy én lennék, kis kötényruhácskámban. Aztán meg megkeresem a válaszokat arra, hogy hol is került vakvágányra és tűnt el ez a báj.

Még egy ami Bazsika "múltjához" kapcsolódik, csak a fejét figyeljétek, nincs nagyon kiöltöztetve, és apa is milyen jólfésült volt akkoriban, manapság már rosszul van, ha így megnő a haja. Olyankor "Moncsi, hajvágás" felkiáltással közelít felém. Neki is szoktam állni, hátul géppel, fejtetőn ollóval. A vége az mindig: Told le az egészet! Hiába ehhez semmi kézügyességem nincs. De legalább lehet rajta veszekedni.

2009. november 7., szombat

Ez most épp idevágó idézet...

"Bennem nagyon lassan hűlnek ki a dolgok... Ez boldogságom és megvertségem titka. Emlékeim örökkön izzó kemencéjébe mindig be lehet dobni egy remény élesztőjétől megkelt kenyeret, hogy ropogósra süljön."
Keszei István

2009. november 6., péntek

Próbáltam rendet tenni a mappák közt, és válogattam régebbi képekből, van, ami elég rossz minőségűnek látszik, akkor még csak telefonnal fényképeztem. Vannak olyanok, amelyeket úgy szkenneltem be, és olyanok, amelyeket lefényképeztem, telefonnal, szeretem bonyolítani a dolgokat. Azért remélem, jól láthatóak a szereplők.

Az első 3 kép a szedresi vasútállomást ábrázolja, ott kezdtem dolgozni, még '84-ben. Időközben, 2007-ben ért a döbbenet, lebontották, de még egy megveszekedett téglacsücsök sem maradt ott, hogy hazahozzam emlékbe. Akkor kellet volna gyanakodnom hogy ott nem állnak meg a pusztítással, igaz, be nem zárják azt a vonalat, de azt igen, amelyiken utazva itthonról oda lehetne jutni(Sz.fehérvár- Sárbogárd) Úgyhogy nagy becsben tartom ezeket a képeket, mert valószínű, hogy soha többé nem teszem a lábam a peron betonjára.


FÁJ!


A festményt az általam készített, talán '90-ben, kép alapján festette egy ismerősöm. Érdemes bekukkantani a honlapjára.


A többi már mind családi kép, ezek közt most nincs friss, a legújabb is 3 éves, de jól nyomon követhető a fejlődés. A pelenkázón az az "izéke" Bálint akar lenni, 3 hetesen, alig volt nagyobb egy kétkilós kenyérnél. Született: 2120 grammal, 47 centisen, igaz, 31 hétre. Azóta bepótolta a lemaradását. Mára a lába 47-es, és 185 centi magas. Apja a terasztető alá kiírta egyik lécre: "Bukj le szamár!" Nem is nagyon fér el alatta.

Itt már kissé jobb fogás volt rajta, s lássatok csodát, még én is rajta vagyok a képen, és a térdemen, Flórián ül, csini bubifrizkóban. Azt talán én követtem el, már nem emlékszem.
Az etetőszékben a jóllakott napközis pofi is Bálintka, kb. 10 hónapos, a paprikából következtetve, az saját termés, a sarokban csendélet(!!) by Moncsi.

1993 szeptember 14-én készült képecske,Bálint 1 éves, igaz a torta már "romlásnak indult",de még lekaptuk. Nna, itt még a lábam is megmutatom Nektek. Szerintem azóta ilyesmit nem tettem, hogy rövidgatyóban pózolok a kamera előtt. Valószínű nem is mostanában vetemedem ilyesmire, hacsak nem akarnék minden olvasómtól megválni.

Figyelem, új szereplő bukkant fel! Bazsika! Már akkor is bohócságokra lehetett rávenni, ami a "díszletet" illeti. A cumit egyébként előszeretettel használta ebben a formában, csoda, hogy le nem nyelte! Alvótársa Coccolino-Maci volt, amihez hosszú időn át képes volt gügyörészni, később volt még Panda macija, és bohóca is, lehet, hogy hiba volt az utóbbit a kiságyába engedni? :)

Ritka pillanat, mikor a 3 fiút egyszerre lehetett fényképezni, Balázsnak még nehézségei voltak az egyhelyben maradással, de sikerült a kép, mielőtt eldőlt volna.


Két kép, amelyek közt 3 hónapos különbség van, az elsőn Bazsika 3 éves, itt már kifejlődtek a göndör fürtjei, abban volt a varázsereje, mert amint kiegyenesedtek a loknik, levágattuk, még megvan egyébként a copf. Utána már nem nagyon lehetett neki ilyen helyes frizurát készíteni. Megfiúsodott.
Ezen pedig Bálint 5 éves, itt kissé összeöltöztek a fiúk, olyan méhecskés a dizájn.

Dilinyósok gyülekezete is lehetne a kép címe, a fekete szépség a húgom, a kalapos, Bazsika, szerencsére nem okozott nála semmilyen nemi identitászavart, hogy ennyiszer próbáltuk ki, hogy nézne ki, ha lány lenne.

Az említett legújabb felvétel, 2006 karácsonya táján készült, semmi nyoma a korábbi babás arcoknak, a kék szemekkel nagyon vigyázni!!!

Ismét Bazsika, mint hableány(?), hiába, mindig adódott olyan helyzet, amiből csak bohóckodással lehetett kijönni. Lehet, ekkor láttam utoljára meztelenül, fürdés közben, én már ugyan be nem megyek , ha fürdik, szégyellős vagyok...

Egy évtizedes tortája, mi más, mint mozdony. Kissé "rusztikusra"/mondhatnám: randára/ sikeredett, de úgy farigcsáltam össze téglalap alakú piskótákból. Azért elfogyott, még egy anyacsavar sem maradt belőle. :)


Ez a kép 1983 karácsonya előtt született, oroszórán vagyunk, csak ennyien, fakultációra jártunk, nagyon nem lehet rámismerni, oda is írtam, ki kicsoda.

A legvégére hagytam a slusszpoént. Ennek a képnek már adtam egyszer címet:

" Közép -Európa legjelentősebb férfi felsőteste"

Na, ez sem most volt, azóta az izomcsoportok átrendeződtek, lábakról a derék fölé, és már nem is nevezhető izomnak, vagy mégis? A sörnek van olyanja? Akkor az!

Környe Márciusban