2009. május 25., hétfő

Szerelem utolsó Gail-ig

Néha már alig bírom a jobb könyököm behajlítani, de az utolsó megtehető mozdulatával is ezt a mintát megkötném, pedig milyen nehezen indult, most meg szinte fejből, na jó, gyapjúból kötöm. Ezen darabocska a "hatoskával" készült, kilenceske gyengélkedése miatt. Meg is látszik rajta. Nem mérhető "moncsiban". Az alóla átsejlő többi kendőcske, a "viselem még" kategóriába tartozik. / Szégyen ide, szégyen oda: lusta vagyok elrakni őket, azért vannak itt fellógatva :)/

6 megjegyzés:

nöné írta...

Moncsikám, Te aztán tényleg nagy mestere lettél ennek a Gail-nak!
Azért méretei ellenére ez is viselhető, igaz? Különben ez is szépséges lett!

Moncsi írta...

Persze hogy viselhető, csak nem annyira beleburkolózós. Lányodnak klasszak lettek a képei, és kéretik legközelebb a fénypostát beüzemelni, ha izzik a parázs a kemencében. :))

Melinda írta...

Na, akkor ez most úgy kb. 0,5 Moncsi lett!:) Szépséges!!! Nekem is rá kellene már jönnöm, hogyan működik ez a kendőkötés......

Moncsi írta...

Igen, kb. annyi, mert számít a méret, mármint a tűé. Csak addig nem tudod, hogyan működik, amíg bele nem kezdesz, aztán nincs menekvés. Csapj a "lecsóba", és nem bánod meg, Melinda!

Kati írta...

Gyönyörű lett!!:)
Ez tényleg szerelem...
Kötésszünetben, csak becsuktam a szemem és láttam magam előtt a mintát:D:D

Melinda! szerintem is, csak bele kell fogni... utánna nem tud tőle szabadulni az ember!!

Kriszta írta...

Gyönyörűszép lett ez a kendőd is :)

Környe Márciusban