2011. november 1., kedd

Sapkák, kalácsok, nyakmelegítő

Igen, megtaláltam a spájzkulcsot, amit még a nyáron elhajítottam, mondván nem szeretek sütögetni. Most meg egy héten belül kétszer is összeliszteztem magam tokától bokáig. Szintén Sütigyáros recept, annyira nem helyettesíthető a valódi, kemencében, parázson sült kürtős kaláccsal, de egyszer meg lehet enni.Nem seprűnyélből készült rudacskákon sütöttem, /mégsem darabolhatom fel a kedvenc "járgányom" nyelét még ily céllal sem :))/hanem alumíniumból, vagy miből, szóval fémből készült habroló sütőformára tekertem a tésztát.Szuperül sültek, nagyon nem is tekeredett le róla, ami meg igen, az eleve egyedinek számító, egyszeri és megismételhetetlen "remekmű" lett.

Pár sapka készült újfent, kell a gyors sikerélmény, és a hely, hátha lesznek még új fonalaim. :))
A szégyenlős-őszí színű garnitúra Julcsié, kiegészítésként a poncsójához, valójában sütőtökre emlékeztető a színe, de ennyire futotta...
A színhűséget ezzel a képcsokorral tudnám alátámasztani, tegnap volt az m1-en, Az ősz New Yorkban című film, valami elképesztően valószínűtlenül őszi pompában tündökölt néhol a helyszín,/de minden hiába volt, mivel a nyüves migrénem miatt csak kb. fél órát voltam képes nézni, talán egyszer sikerül végig is / és annyira illik ehhez az összeállításhoz...

forrás: internet



1 megjegyzés:

Jutka írta...

Tetszenek a sapik, sálak,termékeny heted volt, kell hely az új fonalaknak:))

Teljesen új szemlélettel megyek most mát a konyhámba, mivel én csak egyszeri és megismételhetetlen remekműveket "alkotok".

Környe Márciusban