2009. június 9., kedd

Szégyellem magam...

...amiért csak jöttök, és jöttök és látogattok, én meg csak hallgatok, és kétségek közt hagyok mindenkit, vajon mi van velem. Semmi baj, de tényleg, csak nem jól sikerült fotók, és nem vagyok képes újra kezdeni, hogy mutogassak valamit. Pedig tényleg kötögetek, most napsárga "Sivatagi csodát". nem lesz nagy!!! Elkezdtem megint olvasni, de csak a szív fáj, HAZA AKAROK MENNI!!!. Olyan történeteket minek veszek a kezembe, ahol a főhősnő visszatér a szülővárosába,
és találkozik rég elfelejtett élményekkel? Mert nem vagyok normális, aztán csak honvágyam lesz, és felerősödik bennem, hogy mennyire gyűlölöm ezt a helyet... Bocsánat a kifejezésért, kezdenek a dolgok letisztulni, ez az érzés minden bajom okozója, már ami a fizikai bajokat illeti, fejfájás, és egyéb gyógyszerrel elnyomott nyavalyákra gondolok. Viszont van itt valami kárpótlásul, ÉDESSÉG, jobb, mint a gyógyszerek. Balázs 13. születésnapi, nem szokványos, tortája. Egy "Rókafarok" nevű süti tésztája az alap. abban nincs krém, én tettem bele, hogy megtortásodjon.

5 megjegyzés:

ercsu27 írta...

Na végre! :-)

Hát gyere haza egy kicsit! Nem lehet?

nöné írta...

Az elveszett megérkezett!!! Ez az a süti, aminek a tésztájába kell puncspudingpor meg kakaópor? Én azt papgájsütinek ismerem, és imádom!!!

Kangamama írta...

Moncsikám, tényleg eltűntél egy kicsit és hogy tovább szomorítsalak, még a játékkal is tartozol :-)
Nem tudtam, hogy Te külföldön vagy, remélem hamar haza tudsz jönni, hogy enyhüljön a honvágyad..

Moncsi írta...

Igen az a süti, csak úgy magában hamar kiszáradt volna, azért krémeztem. Nem vagyok én külföldön, csak 90 km.re onnan, ahol 27 évig éltem. De ez a hely majdnem olyan, mintha nem lenne Mo.-n

Kati írta...

Ez a bejegyzés felért egy 7-es játékkal!
Nagyon rossz lehet, kicsit átérzem: én sem itt nőttem fel, kicsit honvágyam is van, de én szeretek itt élni.
Ha viszont nem szeretnék, minden követ megmozgatnék, hogy hazajussak!

Remélem megoldást tudsz majd találni!

Környe Márciusban