2009. július 8., szerda

Még nincs vége a napnak...

Most jöttem be, megpucoltam egy vödör ubit, és szedtem zőőődbabot, most már nincs megállás, holtponton túljutottam, holnap meg jajgatok apa fülébe egész nap. Viszont van még két szép patisszon, amit be kéne rántani, vagy ki...? :)Mert a bokrokon még van vagy 10, ami növésben van. Amúgy köszönöm az elismerést, de most rosszul csináltam, mert apa nem látta. Akkor kell megszakadni, mikor van rá bizonyíték. A lekvárt megesszük, pirítóssal szoktam, árt, de finom. Persze van még talonban x üveggel, de lehet, hogy jön 7 szűk esztendő, akkor nem lesz befőzés. Van egy általam kreált fantázianévvel bíró befőzmény, találjátok ki, miért ez a neve?

Meggy
Cseresznye
Szilva

lna
Ribizli
Szép, úri elnevezés, tudom, de visszafogtam magam. (Megfejtés olvasható! :)))/

Időközben egy kis üveg félretett lekit fotóztam, tudom, nem szerencsés felülről fényképezni, de így mutatja valódi szépségeben magát. Nyammmm!

2 megjegyzés:

Babi néni írta...

A Meglepetés Sütés és főzés különszámában a 36. oldalon van Savanyított patisszon recept. ;o)

Ha akarod elküldöm fényképen.

De a lekvárod határozottan csábítóbb. :o)

Moncsi írta...

Köszi, de már ezek a tököcskék nagyok, majd az apróbbakat vegyes savanyúba rakjuk, apa ma így döntött, mert hiába küldöm fel a padlásra üvegért, üres kézzel jön le. Erre azt mondta, nem kell több ubi egyelőre, csak hordóba rakjuk. Hát én szót fogadok neki. Köszi a lekvár nevében is. Még rendet tettem a többi között is, valódi kincsek kerültek elő. Eper, meggy, szilva ízben

Környe Márciusban