Fokhagymát. Passzol a barackhoz, lehet, de nem próbáltam. Viszont jól beillatosítottam vele a kezem. Talán a koleszterinszintem sem emelkedett, mialatt a két kis gyöszös füzért elkészítettem. Voltak olyan hagymácskák, melyek dugványozáskor nagyobbak voltak, mint fűzéskor. Hála a kedvező időjárásnak.Szerencsére mégsem lett ma kánikula, és huzat dolgában is jó volt a helyzet, fél kilenckor "beröffentettem" a gázt a barack alatt.
Tudtam, hogy nem félóra alatt lesz kész, de már éreztem az ízét a számban, és a lekvár alá kívánkozott valami, amire rá lehetne kenni. Végülis a fahéjas, fonottas kalács mellett döntöttem, de a receptet ne kérjétek, mert teljesen hangulatilag adagoltam a hozzávalókat.
Nagyjából egyszerre sikerült elkészülni mindkettővel,/áll a fakanál, most kész! /
tenyérnyi helyet sem szabadonhagyva a főzőfülkében. A megtöltött üvegekről nem készült kép, 16 darab (7 decis befőttes) lett, most egy két napig hűlnek, takarók alatt, magukra cuppantva a tetőt.
5 megjegyzés:
Hősnő vagy, Moncsi!
Pihenésképp gyere, nézd meg az új kendőmet :-)
Amúgy mit csináltok ENNYI lekvárral? :-O
Egyetértek Marissal! Egy hős vagy!
Húúúú, az a kalács! :-)
le a kalappal, Te aztán nem aprózod el, se a kendőket se a háziasszonyi teendőket;o)
baracklekvárt imádom, nagyikám is tett el nekem idén, én meg meggyet főztem, de még nem kóstoltuk. Kalács nagyon guszta és a fokhagyma is. gratula!
Azta,te aztán nem lazsálsz:)
Én nem tudom magam mostanában még a sütésre se rávenni,nemhogy lekvár főzésre. Pedig szeretném mindkettőt,de néha örülök,ha az ebéd megfő a skacok mellett:)
Gabcsap, mikor az enyémek akkorák voltak, mint a Tieid, én sem törtem magam, össze, de most is lusta vagyok, mint a föld, ezek csak ilyen időleges "fellángolások".
Megjegyzés küldése