2009. március 30., hétfő

Újabb kosárkák

Ezeket ma fotóztam le, de már régóta lapulnak a szekrényben. Ma még az agyam is bedurrant kissé, mert itt voltak egy üzletben, remélve, hogy eladom őket, de nem nagyon ment a dolog, ezért hazahoztam, ne porosodjanak. Ma bementem a boltba és látom ám, hogy "klónjai" vannak a kosaraimnak. Valaki lekoppintotta, azt mondták a csajok, hogy nagyon nézegette. Én hülye, meg elütöm magam az üzlettől, azzal, hogy elhozom haza. Azért vagyok pipa, mert a nagyobbik mintája nem is kosárnak indult egy német újságban, hanem simán terítő, és lehet, én voltam az első, aki cukorszirupba mártva, rásimítottam egy kancsóra, így lett kosár. Erre lenyúlják. Tipikus itteni viselkedés, nemhogy megkérdezte volna, mit szólnék, ha ő is...Semmit nem szóltam volna, de így pofátlanság, és még le is szólták, mikor először kitettem a polcra."Ilyet én is tudok!", mondta valaki. Mindegy, nem érdekes, naponta igazolódik, miért érzem rosszul itt magam. Természetesen mutatom Nektek a mintákat, akinek kell, próbálkozzon nyugodtan. Keményítés: Meleg víz, cukor 1:1 arányban, jól belenyomkodva, nem kicsavarva, formára egyengetve, ami bármilyen műanyag tál, kancsó lehet, aztán hagyni csöpögni. Mikor már megtartja a formáját, de még formálható, és nem nedves, akkor a Digi Tv beltérijére szoktam tenni, az alulról melegíti, és könnyebben keményedik./ Ja és gyakran fogdosom, attól is szokott, lehet :)))) /

1 megjegyzés:

Babi néni írta...

Köszi. Kipróbálom a cukros keményítést. :o)

Nem bánkódj. Aki ilyen utálatosan megszólta, csináljon is magának!!!

Aki meg lekoppintotta, elég gáz, hogy nem vett legalább egyet és ugyanott kezdi árulni... Remélhetőleg visszakapja majd!

Környe Márciusban