2009. december 4., péntek

Válaszolok...

Egy évvel ezelőttig úgy horgoltam, mint a güzü, akarom mondani, ahogy a kendőket kötöttem, egyikből a másikba raktam a tűt, ott ugye ki is lehet venni, csak egy szem van mindig veszélyben. Ezek egyébként új gazdára várnak. Itt a faluban is bedobtam a köztudatba a munkáimat,hirdetések formájában, karácsonyi kiárusítást tartanék. De nagy valószínűséggel már borítékolhatom is az eredményt. :( Most nem fejtem ki a véleményemet ezzel kapcsolatban, még a falnak is szemfüle van, majd mikor összegzem a levont konzekvenciákat. Félek, hogy nem leszek úrinő.

2 megjegyzés:

Kriszta írta...

Jaj, ez nem hangzik túl jól :( Kár ezért a sok szépségért :(

Anice kötős blogja írta...

Szerintem egy kicsit bonyolultabb a kérdés annál,hogy megveszik vagy nem veszik a terítőket vagy egyáltalán, amit az ember el akar adni. Nem szabad elkeseredni, előre meg pláne.

Környe Márciusban